MARGITA „344,2” TURISZTIKAI ÉS SPORT EGYESÜLET
Dunamenti kerékpártúra 2010. július. 11-tól 17-ig.
Összeállította: Virág Györgyi, Balogh Károly
Gödöllő, 2010. 07. 24.
Passau – Mosonmagyaróvár

Túránk célja az volt, hogy 2010
júliusában Passauból a Donau-radwegen, azaz a Duna-menti kerékpárúton biciklizzünk
le Linz, Ybbs, Krems, Bécs és Hainburg érintésével Pozsonyig, majd onnan
Dunakilitin és Feketeerdőn keresztül Mosonmagyaróvárra.
További információk
találhatók a tervezett útvonalról: a http://www.hungarovelo.com/hu/bemutat.php
, valamint a http://www.donau.com/donau/portal/default.asp?ln=MG
címen.
2010. 07. 10. szombat
0. nap: a kerékpárok és csomagok bepakolása az
utánfutóba
A
vasárnap reggeli indulás miatt a kerékpárokat és a csomagokat (sporttáska, sátor)
18 és 19 óra között adtuk le Farkas Laci nővérénél, aki korábban a Margita
344,2 TSE tagja volt.
2010. 07. 11.
vasárnap
1. nap: utazás Passauba
6,00 – Indulás Gödöllőről
Kisbusz
és egy személygépkocsi indult a túrán résztvevőkkel Passauba. Résztvevők:
1.
2.
Balogh Károly
3.
4.
5.
Kobzi András
6.
Kobzi Mariann
7.
Kobzi Nikolett
8.
9.
10.
11.
12.
A kisbusz és az általa vontatott
kerékpárszállító utánfutó kora délután érkezett meg a három folyó: Duna, Inn és
Ilz találkozásánál fekvő festői városba, Passauba. Kempingünk az Ilz folyó
völgyében, közvetlenül a parton volt, itt pakoltuk ki és állítottuk fel először
sátrainkat, amit a kerékpárok leszedése és menetkész állapotba hozása követett.
A hosszú utazástól és a táborverésben megfáradtan a kemping felett található
gázlónál – a helyieket követve – néhányan közülünk is megmártóztak a folyó – a
Bajor erdők mocsarain át érkező - barnás színű vizében. Mások a vízen úszkáló
hattyú és kacsa családokat bámulták. Közben összeültünk és megbeszéltük a
másnapi útitervet. Majd a rövidke pihenő után összeszedelődzködtünk, és
elindultunk a város felfedezésére. Még a folyó völgyben –Ilzstadt városrészben-,
a Szent György hegy és a rajta álló Püspöki Erődítmény alatt elhaladtunk a St.
Salvator templom mellett, majd jobbra fordulva felfelé indultunk a Szent György
hegyre vezető meredek lépcsősoron. Rövidesen egy nagy, a Luipold híd oda
rögzített kábeleit tartó sziklafal előtt sétáltunk el. Tovább kapaszkodva
kilátóhelyhez értünk, ahonnan teljes szépségében tárult elénk az óváros és az
Inn folyó túlpartja. Itt elidőzve próbáltuk azonosítani a legérdekesebb
épületeket: a Püspöki Palotát, a Régi Városházát, a St. Stephen katedrálist, a
St. Paul és a volt jezsuita templomot, valamint az Inn folyó túlpartján
magasodó Mariahilf kolostort és zarándokhelyet. A Püspöki Erődítmény múzeumát
sajnos már bezárva találtuk, és még a múzeum teraszra sem tudtunk bemenni, mert
ott egy esti koncertre gyülekezett már a nézőközönség. Így elindultunk lefelé a
hegy város felőli oldalában futó sétautak egyikén, végül a St. Paul templommal
szemben érve le a Duna partjára. Némi tanakodás után a Schanzl hídon keltünk át
a Dunán és elkezdtük sétánkat az óvárosban. Elég későre járt már, és néhányan
szerettünk volna valami meleg ételt is fogyasztani, így némi keresgélés után
leültünk egy vendéglátóhely kellemes utcai teraszán, hogy megvacsorázzunk.
Mások elsétáltak közelebbről megnézni a fentről látott épületeket, és volt, aki
fagyival hűsítette magát. Lassan teljesen besötétedett, és a kivilágított
utcákon sétáltunk vissza a Régi Városházához. Innen még egy pillantást
vetettünk a szemközti oldali hegyen álló kivilágított erődítményre, majd a
Luipold hídon átkeltünk a Duna túlpartjára és visszasétáltunk a kempingbe.
Megérkezve, zuhanyozás és a nedves ruhák kiteregetése után a társaság gyorsan
elcsendesedett.
További információ: http://magazin.go.hu/20060919passau.html
Kemping:
A képre kattintva nézheted meg a 2010. 07. 11-én
készült felvételeket.
2010. 07. 12. hétfő
2. nap: Passau - Linz
8,00 – Indulás Passauból
Az éjszaka csendesen telt, a levegő kellemesen lehűlt.
A párakicsapódásnak köszönhetően a kiteregetett törölközők reggel nedvesebbek
voltak, mint előző este, amikor kitettük őket. A sátorbontást követő rövid
reggeli után kerékpárjainkra ültünk és nekiindultunk az első napra tervezett 98
km-es távnak. Az Ilz folyó hídján át a Duna bal partjára jutva a három folyó
találkozása mellett tekertünk el. Nagyon látványos volt, ahogyan egy rövid
szakaszon az Ilz barnás, a Duna kékes-zöld és az Inn világosszürke vize egymás
mellett folyt, a már egyesült mederben. Ettől a ponttól távolodva vizük
összekeveredve alkotja a hatalmas Dunát. A Duna bal partján, német területen (a
német-osztrák határ itt a folyó közepén húzódik), erdővel borított domboldalak
tövében futó országút melletti kerékpárúton indultunk el. Kellberg-Thyrnau-nál a
parton megláttuk az első sellő szobrot. A legenda szerint a Duna alján lévő
kristálypalotában élő sellő egyszer figyelmeztette a halászokat a közelgő
fagyos árra, akik a környező dombokba menekítették a Duna-parti falvak lakóit,
így mindenki életben maradt, amikor az áradás valóban bekövetkezett. Útközben
többször megálltunk rövid pihenőkre, majd egy nagyobb pihenőt tartottunk a
Jochensteinnél lévő erőműnél. Itt egy szerszámokkal felszerelt szerelőpont is
volt, a kerékpárút infrastruktúrájának részeként. A mellettünk haladó
országúton idáig egy öreg autók találkozó volt, aminek részvevői szintén
megálltak az erőműnél, így a parkolóban lehetőségünk volt megcsodálni ezeket a
gépkocsi matuzsálemeket. Az elfogyasztott szendvicsek, fagyik és kávé után pedig
felfrissülve folytattuk utunkat tovább. Röviddel később kereszteztük az immár a
Dunából kikerült Német - Osztrák határt és ettől kezdve már osztrák területen
voltunk. A kerékpárút most kisebb-nagyobb Duna parti mezőkön-földeken, rövid
szakaszai pedig kisebb települések folyóparthoz közelebb eső részein át
vezetett. Ezeken a szakaszokon, kellemetlen útitársként böglyök követtek, és csipkedtek
össze minket. Egy figyelmetlen járdasziget miatt az első kisebb baleset is
megtörtént, de a gondos túratársaknál volt fertőtlenítő, kötszer és tapaszok,
amivel sikerült a sérültet ellátni. Mielőtt megérkeztünk volna az Auban
található komp kikötőhöz, még megbámulhattuk Niederranna kedves főterének
épületeit. Auban rövid várakozás után kompra szálltunk, ami aktuálisan egy
nagyobb motorcsónak. A fedett részén ülések a csónak vezetőjének és az
utasoknak, a nyitott részben pedig a kerékpárokat helyezték el. Ezzel a
járművel hajóztunk Grafenauig, közben élvezve a kanyargó folyó látványát, ami
azonban ezen a szakaszon nem hömpölygött, a szabályozás miatt sokkal inkább
állóvíznek tűnt. A kompból kiszállva továbbra is a Duna bal partján kerekeztünk
és még egy nagyobb pihenőt tartottunk egy vízparti fogadónál, ahol hatalmas
gesztenyefa alatt frissítettük fel magunkat. Untermühlnél azután megtanultuk,
hogy mit is jelent a nagy felkiáltó jel a térképen. Bár minden megkérdezett azt
állította, hogy ezen az oldalon kerékpárral nem lehet tovább haladni, mi mégsem
kompoltunk ismét, inkább 280 méterről 350 méterre toltuk egy a Duna fölé
emelkedő sziklafalon vezető gyalogúton (taszajtúra) a kerékpárokat, majd vissza.
Szerencsésebb lett volna komppal átkelni Kaiserbe, és a Duna jobb partján
kerekezni pár száz métert, majd pedig komppal visszatérni Neuhausnál a Duna bal
partjára, és úgy folytatni utunkat Feldkirchen, majd pedig Ottensheim és Linz
felé, a kempingig. Említésre méltó még, hogy Linz Duna partján haladva ezen a
hétköznap délutánon is nagyon sok, és minden korosztályt képviselő gyalogló,
futó, kerékpározó vagy görkorizó emberrel találkoztunk. Az egész napos
napsütésből még ekkorra is bőven jutott, így a kempingünknél lévő Pleschinger
tóban többen jót fürödtünk a sátorverés után. Éjszaka kisebb vihar volt,
néhányan felneszeltünk, megnéztük, hogy a sátraink biztonságban vannak-e,
illetve beszedtük a kiteregetett ruhákat. Megint nem száradt meg semmi.
A képre kattintva nézheted meg a 2010. 07. 12-én
készült felvételeket.
Megtett távolság:
Kerékpáron töltött idő: 6 óra 1 perc
Max. sebesség:
Átlagsebesség:
Érkezés: 19 óra 29
perc
Kemping:
További információ: http://www.anwb.nl/verblijven/campings/website.jsf?id=7098
2010. 07. 13. kedd
3. nap: Linz – Marbach (Granz,
A két város közti tervezett
távolság
8,00 – Indulás Linzből
A kempingből utunkat a Duna bal partján folytattuk
tovább. Nagyjából eseménytelenül, bámészkodva tekertünk, egészen a Grein előtti
Duna hídig. Eddigre végleg elfogyott a szufla a rettenetes melegben, ezért a
hídfőnél megpihentünk és magunkba döntöttük az utolsó kulacs vizeket. Útközben
sok kisebb-nagyobb vízfolyáson keltünk át, így Robi a hidak számlálásával
töltötte az idejét. A híd alatt tartott rövid megállás után folytattuk,
reménykedéssel telve, hogy Grein Dunaparti sétányára beérve, majd megpillantjuk
a kísérő buszt és a boltot, ahol feltölthetjük élelmiszer és innivaló
készleteinket. Ide közvetlenül a greini vár alatt vezetett be a bicikliút,
aminek a Duna felöli oldalán egy hatalmas (
A képre kattintva nézheted meg a 2010. 07. 13-án
készült felvételeket.
Megtett távolság:
Kerékpáron töltött idő: 5 óra 13 perc
Max. sebesség:
Átlagsebesség:
Érkezés: 16 óra 2 perc
Kemping:
További információ: http://www.tiscover.com/at/guide/32336sy,en,SCH1/objectId,CPS334878at,curr,EUR,season,at1,selectedEntry,home/home.html
, vagy a
http://www.marbach-donau.at/system/web/default.aspx
címen.
2010. 07. 14. szerda
4. nap: Granz (Ybbs) – Krems
8,00 – Indulás Marbachból (Granz)
A
két város közti tervezett távolság
A kempingből utunkat egy előre nem tervezett esemény
miatt két csoportban folytattuk tovább a Duna bal partján. Kobzi Robi és
„csapata” Aggsbach Marktnál érte utol Sztarenszky Robiékat. Innen ismét közösen
folytattuk utunkat Kremsig. Még az újbóli találkozás előtt láttuk a Melk-i
katedrális tornyait a Duna jobb partján kiemelkedni a fák közül. Számítottunk
az apátság megpillantására, mégis meglepő volt, mert eddig a másik oldaláról –
teljességében – láttuk a hatalmas épületegyüttest, amiből most csak a
katedrális két tornya és a kupolája bukkant elő. Aggsbach Markt-nál megnéztük a
Hal szökőkutat, egy mexikói művész alkotását. Akiknek pedig ahhoz volt kedvük,
friss tejet ihattak egy kis téren található automatából. Ezen a napon a
továbbiakban sem maradt teljesen együtt a csapat. Néhányan rövid kitérőt
tettek, és megnézték a Willendorfi vénusz szobrocska felnagyított köztéri másolatát,
míg a többiek a kerékpárúton tekertek tovább. Végül Schwallenbachban egyesült
újra a csapat. Itt volt látható egy régi templom, amelynek harangtornyát kőből
készített tető fedi, amit egy tűzvész után építettek újjá ilyen formában. A
faluban további érdekesség a különálló füstös konyha, aminek a teljes felületét
befedő piramis alakú kéménye van. Itt kezdődik a szőlővidék, nagyon szép
teraszos művelésű szőlőket láttunk. Spitz városa előtt elkerekeztünk a Ruine Hinterhaus
kastély romjai alatt, majd Spitz-ben rövid pihenőt tartottunk.
Weissenkirchenben – ami fehér templomot jelent – elkerekeztünk a névadó épület
mellett, ami a hitélet helyszínének biztosítása mellett a falu lakóit védő
erődítmény szerepét is betöltötte a török invázió idején. Dürnsteinbe érkezve
eltávolodtunk kissé a Duna parttól és felemelkedve, közvetlenül a sziklák
között álló vár romjai alatt tekertünk el. Innen már rövidesen megérkeztünk
Krems-be, a Duna partján álló kempingbe. Sátorverés után néhányan a közeli
strand felé vettük az irányt, ahol kellemes három órát töltöttünk el az
elképesztő forróságban. A medencék mellett jó szórakozást biztosított az
ugrótorony, ketten két magasságot is kipróbáltak, valamint a csúszda is
nagyszerű élményt nyújtott azoknak, akik kipróbálták. A strandolás befejezése
után, még mindig izzasztó forróságban gyors bevásárlás a közeli Hoferben,
átöltözés és indulás a városba. Az újabb városrész kellemes parkjából indulva
sétáltunk el a magasabban fekvő óvárosba, amelyet körbesétáltunk, és már
esteledett, amikor megállapodtunk egy kellemes kerthelyiséggel rendelkező
vendéglőnél, ahol megvacsoráztunk.
A képre kattintva nézheted meg a 2010. 07. 14-én
készült felvételeket.
Megtett távolság:
Kerékpáron töltött idő: 2 óra 55 perc
Max. sebesség:
Átlagsebesség:
Érkezés: 13 óra 05
perc
Kemping:
További információ: http://www.donauparkcamping-krems.at/
2010. 07. 15.
csütörtök
5. nap: Krems – Klosterneuburg (Wien előtt
8,00 – Indulás Kremsből
A
két város közti tervezett távolság
A kempingből továbbra is a Duna bal partján haladtunk,
és megtörtént túránk első és szerencsére utolsó defektje. Míg a kerékpárút
szélén várakoztunk a belső cserére tapasztalhattuk, hogy milyen forgalmas is ez
az útvonal. Szinte folyamatosan húztak el mellettünk kisebb-nagyobb kerékpáros
csoportok minden irányban. Családok egészen kis gyerekekkel, és igencsak időskorú
hölgyek és urak egyaránt. De azt is láttuk, hogy számosan a luxus hajókon
utazva élvezik ezt a vidéket. Altenwörthnél ismét csak a duzzasztógáton át áttérünk
a Duna jobb partjára. Sajnos, mint korábban ezúttal is csak az üres
zsilipkamrákat láttuk, pedig milyen érdekes lett volna egy zsilipelés is innen
fentről. Amint átértünk a jobb oldalra megálltunk egy kerékpáros fogadóban,
ahol többen meglepték magukat az igen látványos, hideg és finom jeges-kávéval. Farkas
Lacival először Zwentendorfnál, majd pedig Tullnban, a Nibelung-kútnál – ami
annak állít emléket, amikor Attila hun király megkérte a germán Gudrun kezét - találkoztunk.
A Tullnban töltött pihenő után utunkat továbbra is a jobb parton folytattuk és
gyorsan haladunk Klosterneuburgig a kempingbe. A már említett kerékpáros
forgalom akkora volt, hogy csak nagy szerencsével kaptunk helyet a sátraink
felveréséhez. Miután elhelyezkedtünk, néhányan ismét a közeli strandot vettük
célba, ahol a medencék mellett a Duna holtágban is lehetett fürdőzni, és
úsztunk is benne néhány hosszat. Mi még finom fokhagymás lángost is kaptunk
uzsonnára, amit egy magyar lángossütő készített. Az egy napi sütéshez begyúrt
tésztája mindössze néhány óra alatt elfogyott, igen népszerű volt. Már a
strandolás alatt is gyülekeztek a felhők felettünk, de ez még nem akadályozott
meg abban, hogy később besétáljunk a városba és megnézzük az apátság épületét,
valamint sétáljunk egyet a régi város utcácskáin. Alig értünk azonban vissza a
kempingbe, kitört a vihar, nagy dörgésekkel és villámlással, zivatarral. Ezt is
szerencsésen átvészeltük sátrainkban, csak az egyikünké ázott be valamelyest.
A képre kattintva nézheted meg a 2010. 07. 15-én
készült felvételeket.
Megtett távolság:
Kerékpáron töltött idő: 3 óra 38 perc
Max. sebesség:
Átlagsebesség:
Érkezés: 14 óra 25
perc
Kemping:
További információ: http://www.campingklosterneuburg.at/e/default.asp
2010. 07. 16. péntek
6. nap: Klosterneuburg – Wien – Hainburg
8,30 – Indulás Klosterneuburgból
A
két város közti tervezett távolság
Reggel Farkas Lacival megbeszéltük, hogyan
kerékpározunk át Bécsen. A kempingből elindulva hamarosan már Bécsben a Duna
szigeten kerekeztünk, ahová kétsávos kerékpárúttal rendelkező hídról érkeztünk
meg. A szigetet majdnem teljes 21-kilométeres hosszában végigbicikliztük, de
korai volt még az időpont, így túl sok társaságunk nem akadt ott. Bécsből azután
a Duna bal partján kerekezünk ki. A Duna gáton haladó kerékpárútról – ami
egyben a Duna Auen Nemzeti Parknak is része – bepillantást nyertünk a Bécs és
Pozsony között a Duna bal partján elterülő ( a szabályozás során érintetlenül
hagyott) mocsaras, ártéri élőhelyre. Orth An Der Donau-nál találtunk egy
táblát, amely más-más irányban jelezte Hainburgot illetve aznapi úticélunkat,
Petronell-Carnuntumot. Némi tanakodás után itt kétfelé váltunk, a csapat egyik
része komppal átkelt a Duna jobb oldalára és ott folytatta útját a Petronell-Carnuntumban
lévő kempingbe. Ez a rész már erősen eltávolodott a Dunától, mezőgazdasági
művelésű földeken, hatalmas szélkerék parkban tekertünk, fel- és le, rekkenő
hőségben. Egy kis forró szél fújt ugyan, de ebben is csak az volt a jó, hogy
közvetlen közelről hallhattuk, hogyan susognak a forgó szélkerekek. Hárman, az
előre eltervezett útvonalon, azaz a Duna bal partján haladtak tovább, és nem
sokkal Hainburg előtt lévő hídon jutottak át a Duna jobb oldalára, ahol
hamarosan, még előttünk megérkeztek a kempingbe. De számukra ugyanolyan
kimerítőnek tűnt ez a szakasz. A kemping teraszán üdítők, sörök és egyszerű
ételek mellett pihentük ki a nap fáradalmait. Már aki fáradt volt, mert aki nem
az bekerekezett a faluba és megnézte a római kori település maradványait
(amiről a település az elnevezését kapta).
A képre kattintva nézheted meg a 2010. 07. 16-án
készült felvételeket.
Megtett távolság:
Kerékpáron töltött idő: 4 óra 4 perc
Max. sebesség:
Átlagsebesség:
Érkezés: 16 óra 9 perc
További információ: http://en.camping.info/austria/lower-austria/campingplatz-petronell-carnuntum-23124
2010. 07. 17. szombat
7. nap: Petronell-Carnuntum – Pozsony – Mosonmagyaróvár
- Gödöllő
8,20 – Indulás Petronell-Carnuntumból
A
két város közti tervezett távolság
A kempingből elindulva utunk először a városka
központjában lévő bolthoz vezetett. Innen utunkat folytattuk Hainburgig, majd
pedig Pozsony felé. A Szlovák határt átlépve, a Duna jobb partján lévő – széles
és jó minőségű - kerékpárutakon rengeteg görkoris fiatal társaságában haladtunk.
Később elkanyarodtunk a folyótól és Rajkánál átléptük a magyar határt, majd Dunakilitin
és Feketeerdőn keresztül – kisforgalmú országutakon - értünk Mosonmagyaróvárra,
a Tesco parkolójába. Az utcai hőmérő szerinti 37°C-ban felpakoltuk a
kerékpárokat az utánfutóra, és elindultunk Gödöllőre.
A képre kattintva nézheted meg a 2010. 07. 17-én
készült felvételeket.
Megtett távolság:
Kerékpáron töltött idő: 4 óra 9 perc
Max. sebesség:
Átlagsebesség:
Érkezés: 15 óra 43
perc
Passautól Mosonmagyaróvárig
Az összesen megtett távolság:
Kerékpáron töltöttünk: 26 órát
Átlagsebességünk: